A lakáslízing az a pénzügyi tevékenység, amelynek során a lízingbe adó a lakás tulajdonjogát a lízingbe vevő megbízásából azzal a céllal szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő egy előre meghatározott, és szerződésbe foglalt időtartamig használni fogja havonta fizetendő (bérleti díjként is fölfogható) pénz ellenében. Gyakorlatilag egy tartós, hosszú távú bérleti szerződésként is fölfogható. Az eladásra szánt ingatlanokat, így ha nem tudjuk, vagy nem szándékozunk megvenni, viszont bérelni szeretnénk huzamosabb ideig, akkor ezt ebben a konstrukcióban megtehetjük. Előnye, egy bérleti jogviszonnyal szemben, hogy a futamidő végén az ingatlan tulajdonjoga a nevünkre kerülhet.
Milyen lízing konstrukciók vannak?
A nyílt
végû lízing, és a zárt
végû lízing. A zárt végû lakás-lízingszerződés révén a lízingbevevő a
lakás tulajdonjogát a szerződésben rögzített időtartam lejártával - az
utolsó havi díj és a kapcsolódó egyéb költségek megfizetése után -
automatikusan megszerzi. Addig azonban a lízingbeadó tulajdonában van a
lakás. A nyílt végû lízing esetében a lízingbevevő csak a futamidő
végén dönthet arról, és erről nyilatkoznia is kell, hogy megvásárolja-e
maradványértéken az ingatlant. Vagyis a tulajdonszerzés nem
automatikus, viszont nem csak mi, hanem egy általunk megjelölt másik
személy is megszerezheti a lakás tulajdonjogát.
Előnyei: A lakáslízingnek sok előnye van, mint például a gyors ügyintézés, egyszerûsített hitelbírálat, amelyhez nem szükséges jövedelemigazolás, alacsony, akár nulla önerő, átlátható díjak, és ami a legfontosabb, hogy nincsen maximum életkor meghatározva. Ezek a kedvező feltételek arra vezethetők vissza, hogy a pénzintézeteknek kisebb a kockázatuk azáltal, hogy az ingatlan tulajdonjoga a nevükön van, így egy esetleges nem fizetés esetén nincsenek hosszadalmas jogi procedúrák a lakás értékesítéséből adódóan. A lízing további, az adózáson alapuló előnyöket is tartalmaz. Ha a leendő lízingbe vevő a kiválasztott új építésû lakást nyíltvégû pénzügyi lízing keretein belül vásárolja meg, havi lízingdíja csökkenhet az áfa-visszaigénylés miatt. Az ingatlan áfáját a lízingbe adó igényelheti vissza. Szintén új építésû ingatlanok esetében a lízingbe vevő illetékkedvezményeket is érvényesíthet, ha nyíltvégû pénzügyi lízinget választ. Az új építésû ingatlanok 15 millió forintig illetékmentesek, illetve a lízingbe vevő a nyíltvégû konstrukcióban csak a maradványösszeg megfizetésekor jelöli ki azt a személyt, aki tulajdonba lép. Így, ha a lízingbe vevő a futamidő lejártakor más személyt jelöl meg tulajdonosként, az illetékmentesen juthat az ingatlan tulajdonjogához. Ezt a kedvezményt a felek maguk között bármilyen formában feloszthatják.
Hátrányai: Lízingre nem jár állami támogatás, mint lakáshitelek esetén. Valamint az a nulla százalék önerő nem is annyira nulla, hiszen az elbírálási folyamat értékbecsléssel és bírálati díjjal kezdődik. Fizetni kell szerződéskötési díjat, folyósítási jutalékot, valamint az ügyintézéssel járó költségeket, illetéket. Ez az összeg akár százezres nagyságrendû is lehet. A banki hitelekhez képest maguk a törlesztő részletek is magasabbak, továbbá mindezek a költségek mellé bejön még egy plusz két százalékos illeték is. Ezt a lízingbe adó társaság köteles fizetni az állam felé, de természetesen ezt is kifizettetik az ügyféllel.
Kedvezmények a lízing konstrukcióknál: A zártvégû lízing esetén például lakásszerzési adókedvezmény érvényesíthető. A kedvezményt azok vehetik igénybe, akik eladták ingatlanukat, és a pénzből szeretnének új lakást lízingelni. A magánszemélyek ugyanis az szja törvény szerint visszaigényelhetik, illetve nem kell befizetniük az ingatlan eladásából keletkezett jövedelem utáni adót, ha az összeget öt éven belül lakáscélú felhasználásra fordítják. A zártvégû lízing lakáscélú felhasználásnak minősül, ezért érvényesíthető e kedvezmény. A nyíltvégû szerződés esetében a kedvezmény érvényesítésére csak akkor van mód, ha a szerződés öt évnél hosszabb időtávra szól. A kedvezmény akkor is érvényes, ha csak a jövedelem egy részét költik ingatlanra. Azok számára, akiknek munkahelye kamatmentes vagy kedvező kamatozású hitellel támogatja a lakáshoz jutást, a zártvégû lakáslízing választása lehet kifizetődő, mivel így kamatkedvezményt tudnak érvényesíteni. A kamatkedvezmény lényege, hogy lakásvásárlásra irányuló felhasználás esetén - ilyen a zártvégû lízingszerződés -, a kamatkedvezmény nem minősül jövedelemnek, azaz csökken a személyi jövedelemadó alapja.
Ki lízingelhet és milyen ingatlanra: Minden cselekvőképes, 18. életévét betöltött devizabelföldi és devizakülföldi természetes személy. Magyarország területén lévő per-, teher- és igénymentes, valamint önállóan forgalomképes új és használt lakóingatlan (családi ház, társasházi lakás, sorház), valamint újépítésû ingatlanhoz tartozó garázs és tároló. Egyedi elbírálás keretein belül más besorolású ingatlanok.
Miként vehető igénybe lízing konstrukció: 1.Jövedelemalapon: Akár 100%-os finanszírozás! Vételár önerővel nem rendelkező, vagy vételár önerőt beépíteni nem kívánó, de megfelelő igazolt jövedelemmel rendelkező ügyfelek részére. 2. Fedezet alapú finanszírozás: Azon ügyfélkör részére, aki csak a mindenkori minimálbért tudja igazolni. Ebben a formában a finanszírozási összeg maximum a likvidálási érték 85%-a lehet. A finanszírozhatósági arány növelése érdekében pótfedezet bevonható! 3. Tisztán fedezet alapú finanszírozás: Jövedelemvizsgálat és munkaviszony igazolása nélkül! Ebben a formában a finanszírozási összeg a piaci érték 50-70%-áig lehetséges, ami az ingatlan besorolásától függ.
Futamidő: A lízing futamideje 5-25 év lehet.
Díjak:
Egyszeri szerződéskötési díj 2,5 %
Közjegyzői munkadíj 1 %